Alternatív mozgás-, mozgatás-, légzés-, masszázs terápia - Jóga, Chikung, Integrál Tai Chi, Kínai/Thai masszázs, DoIn

image 12

A jó légzéstechnika, a masszázs, nyújtás- és mozgás-gyakorlatok, izomkondicionálás, tömegsport, mind olyan területek, amelyek segítenek a máj-domináns anyagcserét izom-domináns metabolizmussá alakítani. Kiemelt fontosságú, különösen a túlsúlyos, edzetlen szervezet számára a fokozott ízületvédelem (vízi-sportok előnyben), illetve a sport-kardiológiai (terheléses EKG, szív-ultrahang) és légzésfunkciós (vitálkapacitás, légzési paraméterek) vizsgálatok előzetes elvégzése.

Miért van az, hogy ha megnézünk egy vágtató ménest, minden egyed (életkortól, nemtől függetlenül) sugározza azt az „egészséges" összképet, amely a szemlélő számára az élmény szépségét adja? És miért van az, hogy egy futni képes embercsoport általában az adott társadalom szűk, aktív mozgásban edzett rétege, az erre nem képes nagy többség sem feltétlenül gondolja magát „nem egészségesnek". Mit szólnánk, ha pl. a Nemzeti Vágtán a patkolatlan szilvásváradi ménes lélegzetelállító díszköre helyett, molett vagy dundi, foltosan ritkult vagy fénytelen szőrzetű, hulló vagy töredezett sörényű, köhögő vagy ziháló, esetleg lélegzet után kapkodó vagy egyenesen fuldokló, rossz vagy hiányos fogazatú lovak küzdenének a pályán. Bármilyen furcsa, egy átlagos emberi populáció – talán néhány kivételes társadalmi közösségtől és kultúrától eltekintve – ilyen lenne. Az egészségtelenül élő emberi társadalom – elfogadható normává emelte a „nem egészséges" létet. A „teljes" embert felváltotta a „szak"ember, aki mentesülhet bizonyos fizikai izom-tevékenységek kényszere, a táplálkozási szűkösségek korlátai, vagy éppen a lélek szabadságának valódi megélése alól. Nem cél az ősközösségi állapotok mintáinak becsempészése a modern életmód keretei közé, de azok az összefüggések, amelyek a legújabb antropológiai vizsgálatok nyomán váltak ismertté, fontos tanulságokkal szolgálnak egészségünk megőrzéséhez. Mi ezeket tolmácsoljuk...

Az ülő munka, illetve a huzamosabb ideig végzett ülő tevékenység sajátos élettani környezetet jelent úgy a csontrendszer és az izületek, mint a legnagyobb igénybevételnek kitett látás szempontjából. És akkor még nem beszéltünk a zárt légtérben belélegzett levegő sokszor fokozott széndioxid- és csökkent oxigén-koncentrációjáról, légutakat szárító alacsony páratartalmáról, a rendszertelen, rendezetlen folyadék- és táplálék felvételről, az elektroszmogról, az irodai szállópor-terhelésről, és még sok másról sem...

A nyugati világ legnagyobb részén a háromszoros (boka-térd-csípő) derékszögű ülés dominál, fokozott terhelést jelentve ezzel az alsó végtagok vénás rendszereire, a gerinc statikájára, de még a mellkas, a hasüreg, illetve a medence zsigeri szerveinek természetes mozgásdinamikájára is. Nem véletlen, hogy a különböző kultúrák más-más ergonómiai megoldásokat találtak ki erre a kulturális fejleményre, mint a földön ülő, guggoló, sarok-támaszos technikák a keleti világban, vagy a modern alternatív ülő-alkalmatosságok. A koncentráló, alacsony pislogás-számú, monitort fürkésző, ide-oda pásztázó tekintet, ráadásul sokszor csak pár tíz centiméterre a monitortól szintén nem tekinthető optimális környezetnek a látás élettana szempontjából.

Ma már a fejlett világ munkavállalóinak többsége vagy ülő-munkát végezve irodai környezetben dolgozik, vagy munkaidejének számottevő részét tölti számítógép előtt ülve vagy autó volánja mögött. Sokan munkájuktól függetlenül, gyakran szabadidejükben, éjszajka, hétvégén, vagy éppen szabadságuk alatt helyezik magukat "otthoni irodai környezetbe", azaz számítógép előtt tájékozódnak a világ dolgairól, szórakoznak, személyes kapcsolatokat ápolnak, vagy éppen a következő időtöltésüket tervezik. Ezt a jelenséget tovább fűszerezi a különböző okos mobil alkalmazások széles tárháza, amelyek ugyan korlátlan lehetőséget biztosítanak az "otthoni iroda" fizikai elhagyására, az alapvető gerinc-ergonómiai, látás-terhelési és az izom-inaktivitásból fakadó vénás pangás okozta problémákat tovább súlyosbítja.


Share