Immunrendszer, a test védelme

image 35Az immunrendszer talán a civilizációs környezet által leginkább érintett komplex szabályozórendszerünk. A gyermekkorban előforduló Croup szindróma, a különböző allergiák, ételintoleranciák, az aszthma, az autoimmun kórképek, az antibiotikumok fokozott alkalmazása miatti megváltozott immunválaszok, az atípusos, irritatív bőr- és nyálkahártya-tünetek, a többszörös kémiai túlérzékenység, a daganatos betegségek bizonyos típusai, és még számos fogalom az immunrendszer nem megfelelő működésével állnak összefüggésben. Kétségtelen tény, hogy a modern civilizációs környezet számtalan olyan antigéningert produkál és juttat be a szervezetbe, amelyekkel korábban a test nem találkoz(hat)ott. Az immunrendszer, mint a szervezet elsődleges védelmi vonala sokszor nem tudja ellátni megfelelően feladatát és / vagy sokszor túlreagálja az adott antigénexpozíció várható veszályeit. Kicsit olyan, mintha a szükségesnél, vagy a hatékonyan fenntarthatónál magasabb készenléti fokozatban lenne akár huzamosabb ideig, amely nyilvánvalósan olyan terhet ró a szervezet egészére, amely hosszabb ideig nem, vagy csak aránytalan áldozatokkal fenntartható. Az immunrendszernek kedvező pihentetés, ingerszegény környezet, egyfajta "immun-kegyelmi állapot" kis odafigyeléssel a hétköznapokban is rövidebb-hosszabb ideig elérhető és megvalósítható, amely jelentősen hozzájárulhat az immunválasz hatékonyabbá tételéhez.

Idegrendszer, demenciák

image 26Az idegrendszer (a hormonrendszerrel ellentétben) - a szervezet szabályozórendszerei közül - a gyors, a pontosság feladása árán is azonnali beavatkozást lehetővé tevő, igen-nem típusú minőségi bekapcsolást / kikapcsolást megkívánó folyamatok irányítására alkalmasabb. A központi idegrendser (agy és gerincvelő) a perifériás idegrendszeren (érző, mozgató és vegetatív idegek) keresztül a szervezet működésének összehangolója és legfőbb szabályozója. Az idegsejtek találkozásánál úgynevezett neurotranszmitterek végzik az idegsejt axonján (hosszú ingerületvezető nyaláb) keresztül az elektromágneses impulzus által hordozott üzenet átvitelét a másik idegsejtre. A kutatások során egyre pontosabb kép alakul ki e neurotranszmitterek pontos funkcióiról, illetve a nem megfelelő működés esetén a lehetséges beavatkozási lehetőségekről. Paradigmaváltó hatású terápiás beavatkozások tapasztalatai halmozódnak fel az idegi őssejtek, illetve a képlékeny (tanítható és újratanítható) agyról, miszerint a sérült területek körüli részek, illetve a sérült területek ellenoldali megfelelői a korábban gondoltnál teljeskörűbben tudnak átvenni sérült funkciókat (vakság, stroke, bénulások, képességzavarok és hiányok, tanulási problémák, stb.). E gyakorlati tapasztalatokat és nem várt terápiás sikereket Norman Dodge: A változó agy című könyvében foglalja össze, reményt adva a legnehezebb esetekben is. Különösen igaz ez az öregedő népességben egyre nagyobb problémát okozó Alzheimer, Parkinson, és egyéb szenilis demenciák esetére.

Hormonrendszeri egyensúlytalanságok

image 16A hormonrendszer (az idegrendszerrel ellentétben) - a szervezet szabályozórendszerei közül - a tartós, pontos paramétereket megkövetelő, a változásokat szűk határok között toleráló élettani és biokémiai folyamatokat szabályozza, kicsit a szürke árnyalatainak mennyiségi skálájára emlékeztető módon. A hormonrendszer legfontosabb tagjai az agyalapi mirigy, bizonyos értelemben a hormonrendszer karmestere és idegrendszeri összekötője. A pajzsmirigy, a hasnyálmirigy belső elválasztású szigetsejtjei, a mellékvesekéreg, illetve a nemi mirigyek a hormonrendszer legfontosabb tagjai, szabályozásuk legalapvetőbb módja a hormontermelő szervre specifikus serkentő hormonok, amelyek a magasabb hierarchia (többnyire az agyalapi mirigy) szintjéről a vér útján serkentik az adott hormontermelő szerv (pl. pajzsmirigy) saját hormontermelését, amelynek emelkedő vérszintje visszagátolja a serkentő hormonok termelését. A csökkenő serkentő hormonszint miatt csökkenő hormontermelő szervi aktivitás újra megemeli a serkentő hormonok szintjét, amely újra fokozza a hormontermelő szerv aktivitását. és így tovább... Ez a húzd meg, ereszd meg (tudományosabban: feed-back) szabályozás érzékeny mechanizmust tart fenn, amelynek legszebb példái a női ciklus évtizedeken át, a terhesség hónapokon keresztül való fenntartása.

Fájdalom szindróma

image 05A fájdalom-érzés egy olyan vészjelzés a szervezet részéről, amely a legparancsolóbb módon hívja fel a figyelmet arra, hogy valahol, valami azonnali odafigyelést kívánó esemény történt a testben. A fájdalom sokszor organikus szervi elváltozás nélküli funkcionális érzés, ilyenkor nem is mindig világos, és nem is könnyen felderíthető, hogy mi is a pontos eredete. A heveny fájdalom időbeli elhúzódásáva idült fájdalom-érzés jöhet létre, amely gyakran kísér olyan krónikus állapotokat, ahol a fájdalom csillapítása akadályozott, vagy hatásosan nem lehetséges. A fájdalomérzés intenzitása, a hozzá való viszonyulás, illetve a fájdalom-helyzet kezelése szubjektív, egyéntől függően széles határok között változik, és kulturális háttértől (neveltetés, szociális környezet, stb.) is modulált, erre a háborús hadszíntereken a különböző etikumú katonák hasonló sérülésekre adott reakciói is utalnak. Az objektív fájdalomcsillapítási technikák mellett, ez a szubjektív kapu nyújt számottevő lehetőséget a fájdalom szindróma hatásainak és következményeinek jelentős csökkentésére.

Emésztési problémák

image 14Az emésztési problémák a táplálkozással bevitt élelmiszerek feldolgozásának, lebontásának, felszívódásának és hasznosításának problémái. Nem választható el fentiektől a bélcsatorna normál flórájának, illetve tágabb értelemben az egész test normál flórájának fenntartása. Az előbbi sérülése esetén baktériumok (diszbiózis), férgek hordozásáról, az utóbbi esetében gombák, atkák, vírusok hordozásáról van szó sokszor a szervezet kevéssé jó vérellátású területein (bőr és szaruképletek, haj, körmök, fogak környezete, csontok, ízületek, csontos falú (arc)üregek, hasi zsigerek, korábbi gyulladásos, letokolt területek, stb. Másik fontos komponens az esetleges makro és mikro hiányállapotok megszüntetése (vitaminok, különösen a D3 vitamin, ásványi anyagok, nyomelemek, stb.). Manapság az élelmiszeripar vegyszerterhelésével egyáltalán nem magától értetődő még a jó minőségű, tiszta, ideális esetben natív (pl. organikus) makronutriensekhez (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) való megfelelő mennyiségű hozzájutás sem. Fenti tényezők bármelyike, akár többféle kombinációban is állhat egy-egy akár bagatellnek tűnő, évekig, évtizedekig elhúzódó emésztési zavar hátterében.

Anyagcserezavarok

image 21Az anyagcserezavarok a szervezet metabolikus (tágabb értelemben: anyag, energia és információáramlási) folyamatainak, a felépítő (anabolikus) és lebontó (katabolikus) reakcióinak nem megfelelő működése miatt előálló problémák. Biokémiailag az előbbire a szervezet egyik legbonyolultabb és legfelelősségteljesebb tevékenysége, a fehérje-szintézis lehet példa, az utóbbira a szervezet energiatermelő rendszere, a cukorbontás, a citromsavciklus, illetve a terminális oxidáció. Itt oxigén, széndioxid (belső légzés) és vízmolekulák, illetve hidrogénszállító, energiatároló vegyületek pontosan összehangolt reakcióiban teremtődik meg az az energia, amely az egész szervezet üzemanyagellátását hivatott biztosítani. Nincs benne eléggé a köztudatban, hogy a légzési oxigénre, illetve a felhalmozódott széndioxid kilégzésére, egyáltalán a külső légzésre, lényegében ezen enzimrendszerek által szabályozott energiatermelő folyamat fenntartása céljából van szükség. A belégzett oxigénre tehát biokémiailag nem valamiféle légfrissités miatt van szükségünk, hanem energiatermelésre égetjük el, mint esszenciális üzemanyagot.